Lux borotva - avagy a lengyel Tech

Nem is olyan régen, egy angol kollégával való eszmecsere közben került szóba a lengyel gyártmányú Lux borotva. Az ánglius állította, hogy ezek vannak olyan jók, mint a Gillette Tech borotvák. Gondoltam, ezt nem hagyhatom ki. Amúgy sem volt még régi típusú, háromrészes borotvám. Felkerestem hát egy lengyel fickót, és berendeltem tőle egyet.

Úgy egy héten belül meg is érkezett; jöhetett hát a teszt. A sztorihoz hozzátartozik az is, hogy egy Csehországban élő barátom küldött nekem néhány csomag régi típusú pengét - amin csak három luk van -, és ezeket már régóta ki akartam próbálni. Elsőnek azonban a jól bevált pengékkel kezdtem a tesztelést.
Az összeszerelésnél mindjárt adódott egy kis komplikáció. Hozzá voltam szokva ugyanis, hogy elég a nyél alját megcsavarnom, és az mindjárt nyit-zár. A háromrészesek kicsit komplikáltabbak, persze nem sokkal, de mégis szokatlan volt. A szétszedéshez ugyanis az egész nyelet le kell csavarni, majd a két részből álló fejet szét kell szedni - e kettő közé kerül a penge. A felső részre kell helyezni a pengét úgy, hogy mindenhol passzoljanak bele a kis peckek, majd rá kell helyezni a fej alsó részét, és már lehet is csavarni rá a nyelet. Nekem a fej fixen tartásával volt mindig a legnagyobb problémám. A hosszú oldalon nem foghatom, mivel ott a penge, és a keskeny oldallal kapcsolatban is azt tapasztaltam, hogy hiába életlen ott, a penge elég vékony ahhoz, hogy erős szorításra a bőrbe vágjon - kezdetben nem is értettem miért sebes mindig a hüvelykem. A legbiztosabb fogás a fej alsó részén található két pecek, amit két ujjal meg lehet támasztani, és így szorosan zárható a szerkezet. Nem olyan komplikált, mint amilyennek hangzik, de eltartott egy ideig míg rájöttem és megszoktam - hozzá voltam szokva a pillangózár kényelméhez.

Előre fel voltam rá készülve, hogy a Tech-hez hasonlóan ez agresszívabb borotva, mint amiket eddig használtam. Ez az első alkalommal meg is mutatkozott. Néhány problémás helyen, ahol a Gillette-jeim kegyelmezni szoktak "vétkes fejemnek", a Lux nem kegyelmezett. No, nem kell súlyos sebekre gondolni, de kisebb vágások, pöttyvérzések azért akadtak. Viszont, ennek köszönhetően fény derült a technikám néhány hiányosságára, hibájára. Vagyis, ez a borotva olyan mint egy jó tanító: szigorú, de igazságos. Büntet, ha az ember rosszul csinál valamit, és jutalmaz, ha jól. Egy másik érdekessége a Luxnak, hogy ebben a borotvában még a kevésbé éles pengék is élesebbnek hatnak. Ez az agresszívabb kiképzésnek köszönhető - a szög, amiben a pengét tartja, a penge és fej közötti hézag, a fej geometriája, stb. Éppen ezért, az ilyen típusú borotvákat az erősebb, sűrűbb szőrzettel megáldott férfiaknak szokták ajánlani.

Én összességében meg vagyok elégedve ezzel a kelet-európai koppintással. Véleményem szerint kiváló borotva kezdőknek, mert aki ezen tanulja meg, hogyan kell régi darabokkal borotválkozni, azt nem érhetik meglepetések a későbbiekben. A technika ugyanis sokat számít ennél a borotvánál. Ha jól csinálja az ember, BBS, ha valahol nem stimmel a technika, figyelmeztet.
Éppen ezért, úgy gondoltam, összeállítok 3 kezdő szettet, azoknak, akik bele kívánnak kóstolni a retro borotválkozás örömeibe. Egy szett egy Lux borotvából, 3 csomag pengéből, és a képen is látható 3 borotvakrém mintáiból, valamint egy kezdő sörte pamacsból áll. Ha valakit érdekel a kezdő szett, dobjon meg egy e-maillel.

Derby termékcsalád

Még valamikor áprilisban rendeltem Angliából néhány száz Derby pengét, és mellé négy tubus borotvakrémet. Kíváncsi voltam, hogy valóban olyan jók-e a pengék, mint hírlik; és ha már rendeltem pengét, gondoltam a borotvakrémüket is kipróbálom.

Az első csalódás akkor ért, amikor megérkezett a csomag. A pengék rendben voltak, ám a krémekkel volt egy kis gond. Az eladó ugyanis úgy hirdette, hogy mind a négy különböző illatú krémből küld egyet-egyet, ám én csak kétszer kettőt kaptam - 2 tubus citromosat és 2 tubus levendulásat. Az eladó minősítésén meg is látszott a csalódásom...
Miután túltettem magam a kezdeti bosszúságon, úgy gondoltam stílusos leszek, és a Derby pengét Derby borotvakrémmel teszem próbára. A levendula kicsit elbizonytalanított, ezért úgy gondoltam a biztosabb citrommal kezdem. Ekkor ért a második csalódás. A krém könnyedén habosodott - jó tömény habot adott -, megfelelően síkosított, és nem is száradt ki. Az egyetlen dolog, amivel nem voltam kibékülve, az illata. Nekem túl tömény. Az igazat megvallva, a szagosítókra emlékeztetett. Szerencsére, mint általában a borotvahabok esetében, az illata nem tartott soká, hamar elszállt.
A penge ugyanakkor kellemes csalódást okozott. Nagyon éles, ugyanakkor egyáltalán nem harapós, sőt, gyengédnek mondanám. Gillette Slimben 3-as fokozaton csodásan vitte a szőrt, tökéletes BBS-t hagyva maga után. Két kör WTG, egy kör ATG, és már kész is voltam. Semmi irritáció, semmi kipattogzás, csak sima bőr. És mindezt nem egy-két alkalommal, hanem 6 teljes alkalmon át. Igaz, a hatodik alkalommal már 4-es fokozaton volt a borotva végig, de még így is kifogástalan eredményt nyújtott. Ha tehát valaki igazán kifizetődő, és ugyanakkor jó minőségű pengére vágyik, annak bátran ajánlom a Derbyt.

A borotvakrémre kicsit visszatérve. A levendulás, amit második alkalommal próbáltam, viszont bevált. Ennek már sokkal kellemesebbnek találtam az illatát. Be is került a rotációmba: a Weleda, Lavera borotvakrém és a Mühle szappan közé.

"Eltűnve és előtűnve"

(Nulladik Változat: Fénydal)

Egy ideje már hanyagolom az új bejegyzések írását - amiért szégyenlem is magam. Sajnos az elmúlt három-négy hétben nem igazán volt rá időm. De most, itt az ideje a NAGY visszatérésnek. Mert azért nem voltam rest, tesztelgettem, próbálgattam, gyűjtöttem a tapasztalatokat, amiket a következő napok bejegyzéseiben kívánok megosztani veletek, hű olvasóim - már ha maradt még ilyen. ;-)

Mea culpa, mea maxima culpa!

"Arany szerszám"

Egy ideje már talonban hevert nálam ez a gyönyörűség. Nem nagyon tudtam vele mit kezdeni, mert a fej rész elferdült, és így használhatatlanná vált. Egy darabig nem is volt elég időm komolyabban foglalkozni vele, és teljesen meg is feledkeztem erről a kincsről - egyébként egy igen ritka, aranyozott Gillette Adjustable Black Handle (Long) borotváról van szó.

Aztán megfogyatkoztak a dolgaim, és újra eszembe jutott, hogy van még egy - a számtalan többi mellett - lezáratlan ügyem. Elkezdtem hát bogarászni a B&B fórumot, és SOS jelzéseket küldeni. Jött is a válasz: NEM REMÉNYTELEN, stop. Ennek nagyon megörült a kis szívem, és rögtön tanácsot kértem. A válasz a következőképpen hangzott: végy egy kisebb kalapácsot - lehetőleg gumit -, némi puha anyagot, ami kellő rétegben alkalmazva védelmet nyújt, és egy nagy levegőt. Légy türelmes, ne üss nagyokat, inkább sok kicsit, és légy kitartó. Hát, valahogy így kezdődött.
Előkaptam hát a szerszámosból a kis kalapácsomat, vettem magamhoz egy konyhai törlőkendőt és némi bátorságot - no meg a borotvát. Leültem a kanapéra, és igyekeztem megnyugtatni magam: nem fogod elcs***ni. Nagyon reméltem, hogy tényleg nem. A legutóbbi kudarcomat az önbizalmam kissé megsínylette - taccsra vágtam egy #58-ast, miután egyszer már sikerült megjavítanom.
Fogtam a törlőkendőt és háromrét hajtottam, hogy biztosan felfogja az ütéseket. Ezután 1-esre állítottam a borotvát, és lazítottam a záron, hogy kellő mozgástere legyen. Majd ráterítettem a törlőkendőt, és merőlegesen az asztalra, illetve egy könyvre állítottam - persze végig fogtam, tartottam. És jött az első sorozat, könnyedén és szaporán, apró ütések egymásutánja. Úgy fél percig záporoztak az ütések. Aztán ellenőrzés: semmi. Újabb kör, két perc. Még mindig semmi - adrenalin szint emelkedőben. Állítottam a fogásomon, és újra kezdtem. Váltogatni kezdtem az ütések erejét, hol gyengédebben, hol határozottabban rátartva, de sose túl erősen. Elvégre ott lebegett előttem az aranyozás, meg egy újabb roncs borotva torzképe. Néhány perc után újabb ellenőrzés: és igen, mintha történne valami. Úgy tetszett, enyhül a ferdülés. Nagy levegő, kitartás. Újabb 5 perc kopácsolás. És igen, alakul a "pupos gyerek". Vidáman kopácsoltam hát tovább... csak egy kicsit túl sokáig. A következő ellenőrzésnél ugyanis úgy tűnt, átestem a ló túloldalára. A szív kihagy egy ritmust. Majd kapcsol az agy: semmi gond, fordít, stratégiát folytat. De FINOMAN! És bejött. A borotva fél óra leforgása alatt újjá született. Egy karcolás nélkül újra a régi volt.
Azóta már borotválkoztam is vele! Mit mondjak, a "mennyei" talán nem túlzó jelző! Ilyen gyengéd és megbocsátó borotvával még nem találkoztam! A legdurvább hibáim ellenére sem "ontotta véremet". Egyszerűen csúcsszuper! És mivel kiröppent az összes Slimem, első számú teszterré lépett elő. Legalábbis egyelőre, mert az arany nem esetem...

Végezetül, íme egy kép arról, milyen volt előtte:


és milyen lett utána:


Hát merje valaki azt állítani, hogy nem gyönyörű! :-D

Olíva olaj mint preshave?

Régen nem jutott már elég időm, hogy bejegyzést készítsek - ezért elnézéseteket kérem. Most azonban, hogy itt a hosszú hétvége, pótolni fogom az elmaradást. Kezdjük is mindjárt a legutóbb feldobott ötlettel: olíva olaj mint borotválkozás előtti balzsam - avagy preshave.

A preshave feladata a bőr, illetve a szőrzet előkészítésének a fokozása. Normál esetben ugyanis elegendő a "gőzölt" törcsis puhítás. Vannak azonban olyan bőr- vagy szőrtípusú emberek, akiknek ez nem elég, a gondos előkészítés ellenére is felpattogzik, irritálódik a bőrük. Általában nekik szokták ajánlani a preshavet.
Elsőre furcsának tűnt a gondolat, hogy az általában salátákhoz használt extra szűz olíva olajat a képemre kenjem. De, mint már korábban írtam, a teszter nem válogat, hanem fejest ugrik a mélybe. Én is így tettem.
Gondos előkészítés után, még a hab felvitele előtt, cseppentettem egy kevés olajat két ujjamra, és körkörös mozdulatokkal elkentem az arcomon, belemasszíroztam a bőrömbe. Ezután vittem fel a habot, és kezdtem a rutin köröket. Az első alkalommal nem tapasztaltam semmi különöset, a penge sem csúszott jobban, az eredmény is a megszokott volt. Az igazi rádöbbenést a második alkalom hozta el. Ekkor egy kicsit másképp alkalmaztam az olíva olajat. Miután bemasszíroztam a bőrömbe, gőzöltem még egy kicsit az arcom - úgy két-három menetig - a meleg törcsivel. Majd hab és borotva. Az igazán megdöbbentő a borotválkozás vége volt: semmi vágás, semmi irritáció! De semmi! Ez volt a nagy reveláció pillanata. Az olíva olaj ugyanis, valahogy rugalmasabbá teszi a bőrt, illetve talán nyugtatólag hat rá. Így történhetett, hogy a kifejezetten agresszív utolsó köröm után sem véreztem, sőt, még az after shave sem csípett - egy picit sem.
Hogy mi a tanulság? Tessék kipróbálni az extra szűz oliva olajat mint preshavet, és nem lesz kétséges. Tuti befutó és 100% természetes! ;-)

u.i.: Kíváncsi vagyok, vajon a mandula olaj is hasonló eredményt produkálna?